A rossz idő ellenére 30-an vettünk részt 2015.11.07-én, Szent Imre tiszteletére szervezett 12. Magyar Szent Család Zarándoklaton.

  Az előző napokhoz hasonlóan ködös, borongós, barátságtalan idő fogadott bennünket 6 óra előtt. Ez nem vette a kedvünket, bíztunk benne, hogy dél körül már napsütésben megyünk át Boldog Gizellától Szent István királyhoz Szentkirályra. Örömmel láttuk, hogy Tiszaalpárról 3 testvérünk is átjött a zarándoklatra. A templomban elmondott imáink, majd Ferenc atya útra bocsátó áldását követően 21-en indultunk el Nyárlőrincre.

  Útközben, az örvendetes olvasó elmondása után örömmel vettem észre, hogy Ferenc atya is csatlakozott hozzánk. Félúton az út menti koronaakác tüskéin, az erős köd miatt összegyűlő vízcseppekre lettem figyelmes. Azonban a testvérek jókedvét ez nem befolyásolta.

  Nyárlőrincre érve egy kicsit tisztulni látszott az idő. Harangszó közepette vonultunk be Boldog Gizella elé imádkozni. Imádságunk után a plébániára hívtak be a nyárlőrinci testvérek. Meglepetésünkre forró gulyáslevessel vártak bennünket. Nagyon jól esett ebben a hűvös időben. Mire megettük a levest, felmelegedtünk kívülről és belülről egyaránt, és közben kisütött ránk Isten napja.

  Napsütésben, kigombolt kabátokkal haladtunk Szentkirály, azaz Szent István király felé. Valósággá vált az, amit reggel még csak reméltünk, hittünk. A Jóisten most is ránk mosolygott. Változott összetétellel, de 23-an tettük meg az utat Szent István királyhoz.

  Harangszó mellett vezetett be Molnár Zsolt atya, Szentkirály új plébánosa. Imádságunkat nagyon szép elmélkedéssel, gondolatokkal fűszerezte meg. Ezt követően vidám együttlét következett a plébánián, ahol a szokott módon ismét nagyon gazdagon vendégelték meg a zarándokokat.

  Továbbra is jó időben indultunk el Lakitelek felé. Vidámságunkat megőrizve haladtunk Szent Imre herceghez. Mivel útközben ránk sötétedett, így bekapcsoltuk a zarándokkereszt világítását. Sötétben értünk be a lakiteleki temetőbe. Ferenc atya jóvoltából mindenki gyertyát gyújtott, és imádkoztunk a pápa szándékára.

  Énekszó mellett értünk vissza a lakiteleki templomhoz. Az esti szentmisére érkező hívek bekapcsolódtak az imádságunkba. Pár perc pihenőt követően elkezdődött a szentmise. Szívünk tele volt örömmel és hálával ezért a szép napért. Ki-ki megköszönhette a nap kegyelmeit, amelyekben az Úr Jézus Krisztus részesített bennünket.

  Szentmise után a plébánián vendégeltek meg bennünket oly bőségesen, hogy még másnapra is maradt belőle. Jó kis beszélgetéssel fejeztük be zarándok napunkat.

Képes beszámolóhoz kattintson a képre.